A Királyi Napokról

A Királyi Napok története

Székesfehérvár életében az augusztus több mint 1000 éve kivételes időszaknak számít. Már az államalapító Szent István király is kitűntette a kereszténységből fakadó tiszteletével. Halála, majd szentté avatása után valóságos szakrális kultusz alakult ki augusztus egyházi ünnepei köré, majd magához a szent királyhoz. Ezt szentesítette 1222-ben az Aranybulla, amely Európa második alkotmányának számít, és kötelező ünneppé emelte Szent István emléknapját, s a Királyi Napok révén Alba Regia az ország közjogi centruma lett.

A Szent István emlékére rendeltetett 1222. I törvénycikk értelmében a magyar királyok Székesfehérváron tartoztak megülni és az 1231. I. trv. valamint az 1267. VIII. trv. cikk elrendelte, hogy ezen a napon minden megyéből 3 nemes legyen jelen.

Az egykori királyi város az emberiség legegyetemesebb nyelvével, zenével és tánccal emlékezik múltjára, s köszönti mai lakóit és vendégeit. Mindig újabb, más és más nemzet táncaival, zenéjével várjuk és köszöntjük mindazokat, akik megtisztelik a Királyi Napok székesfehérvári rendezvényeit.

A fesztivál céljai

• A világ népeinek, hagyományos kultúrájának a megismertetése
• A város kulturális eseményeinek bővítése, image-nek növelése
• A kulturális turizmus és a gazdaság erősítése
• Nemzetközi barátságok, kapcsolatok kiépítése
• Székesfehérvár város, és a régió hírnevének világszinten való terjesztése
• A kulturális örökségünk és a hagyományaink megőrzése